A vevőnek az ingatlan megvásárlása után visszterhes vagyonátruházási illetéket (ismertebb nevén vagyonszerzési illetéket) kell fizetni, amelynek mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. (Egymilliárd forintnál értékesebb lakások esetében az egymilliárdon felüli részre 2 százalék az illeték, de az összege legfeljebb 200 millió forint lehet.) A forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg, és szabja ki az illetéket (ezért nem érdemes trükközni a vételárral, de a leggyakrabban a forgalmi érték azonos az adásvételi szerződésben szereplő összeggel). (Az ingatlan tulajdonjogának megszerzését azonban nem kell bejelenteni az adóhivatalnak, a hatóságot a földhivatal fogja értesíteni, ahol kezdeményeztük a tulajdonjogunk bejegyzését.)
Az illeték csökkenthető az úgynevezett cserét pótló vétel kedvezménnyel. Ez azt jelenti, hogy ha lakást veszünk és az ezt megelőző három vagy az ezt követő egy éven belül egy másik lakást eladunk, akkor a forgalmi értékek különbözete után kell az illetéket megfizetni. Csak ha nagyobb értékű lakást veszünk, mint amennyiért a régit eladtuk, kell a különbözet után illetéket fizetni. Ha kisebb értékű lakást veszünk, akkor nem kell illetéket fizetni.
– A csok-támogatással vásárolt új vagy használt ingatlan után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
– Illetékmentes lehet a telekvásárlás is akkor, ha azon 4 éven belül lakóházat építünk.
– Illetékkedvezmény érvényesíthető új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig, ha annak értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Ilyenkor a 15 millió forint feletti vételárrész után kell csak illetéket fizetni.
– Az első lakást vásárló fiatalok – 35 éves kor alatt – 50 százalékos illetékkedvezményt kaphatnak, ha az ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
– Az illetékmentes a házastársak vagyonközösségének megszünésekor, azaz váláskor az ingatlanszerzés. (Illetékmentes továbbá az egyenes ági rokonok, testvérek és házastársak közötti ingatlanajándékozás is.)
