I. Vonatkozó jogszabályok
- A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
Fftv.) - A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő
tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fiókteleptv.) - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
II. Az engedélyhez kötött ingatlanszerzések
A külföldi jogi személy vagy a külföldi természetes személy a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem
minősülő ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal
engedélyével szerezheti meg. (Lt. 1/A. § (1)-(2) bekezdése)
Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül
valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan
művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos
Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. (Fftv. 5. § 17.
pontja)
Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső
államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(Lt. 91/A. § 24. pontja)
Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső
állam állampolgárának nem minősülő természetes személy. (Lt. 91/A. § 24. pontja)
A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a rendelet hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyű
vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló Fiókteleptv. 17. § (1)
bekezdésében meghatározott esetek szerinti tulajdonszerzésre.
A fentiek alapján nem engedélyköteles tehát az ingatlanszerzés az alábbi esetekben: - Az Európai Unió tagállamainak (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia,
Egyesült Királyság,1
Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia,
1
A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergiaközösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: Kilépési Megállapodás) 10. cikk 1.
bekezdés (b) pontja alapján ez azokra az egyesült királyságbeli állampolgárokra vonatkozik, akik az átmeneti
időszak vége, – azaz 2020. december 31. napja- előtt, az uniós jognak megfelelően tartózkodási jogukat
Magyarországon gyakorolták, és az említett időpontot követően is itt tartózkodnak.
Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország,
Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország,
Szlovákia, Szlovénia) állampolgárai, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség
nélküli szervezetei,
- Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (Norvégia,
Liechtenstein, Izland) állampolgárai, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség
nélküli szervezetei, - Svájc állampolgárai (a 2006. évi CXXV. törvénnyel kihirdetett a személyek szabad mozgásáról
szóló megállapodás alapján), valamint - Kettős állampolgárok, ha az egyik állampolgárság a magyar vagy tagállami, valamint a
külföldön élő magyar állampolgárok ingatlanszerzése, - Öröklés esetén, továbbá
- EGT-államnak nem minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a magyarországi
fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonának
megszerzése nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy ha a külföldi
vállalkozás székhelye szerinti állam és Magyarország között erre vonatkozóan viszonosság áll
fenn.
A fenti körbe nem tartozó valamennyi esetben, külföldi természetes és jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő
ingatlan tulajdonjogát, kizárólag kormányhivatali engedéllyel szerezheti meg.
A brit állampolgárságú ingatlanszerzőkkel kapcsolatos szabályok
A Lakás tv. 91/A. § 25. pontja alapján külföldi természetes személynek minősülnek azok az egyesült
királyságbeli állampolgárok, akik nem gyakorolták az uniós jognak megfelelően tartózkodási jogukat
az átmenti időszak vége előtt Magyarországon, vagyis esetükben az ingatlanszerzés a Lakás tv.-ben
foglalt feltételekhez kötött. A Kilépési Megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelő egyesült
királyságbeli állampolgárok esetében azonban nem kell engedélyezési eljárást lefolytatni. Az átmenti
időszak vége előtti, majd azt követő folyamatos magyarországi tartózkodási jog gyakorlásának
igazolása céljából az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az idegenrendészeti hatóságtól – a
felhasználás céljának feltüntetésével – kérje az idegenrendészeti státuszának igazolását. A harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 88. §. (2)
bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti státusról hatósági bizonyítványt
állít ki, melynek igazgatási szolgáltatási díja 3.000,-Ft.
A részletes tájékoztatás a Mellékletben olvasható.
III. Az engedélyezési eljárás szabályai
A kormányhivatal illetékességét a külföldi természetes vagy jogi személy által megszerzendő, mező-és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan fekvése határozza meg, a helyileg illetékes Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) jár el.
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket vagy
önkormányzati érdeket sértené.
A közérdek sérelmének minősül, ha kérelmező természetes személy
a) kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll,
b) elfogatóparancs hatálya alatt áll, vagy
c) büntetett előéletű,
vagy ha a közérdek sérelme egyéb közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból
megállapítható.
Jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme különösen akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy
kereskedelmi képviselet:
a) adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette vagy törölte,
b) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint
alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll,
c) felszámolás, kényszertörlés, vagy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről
és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti megszüntetési eljárás alatt áll.
Önkormányzati érdek sérelmének minősül, ha az ingatlanszerzés a települési önkormányzat
törvényben meghatározott kötelező vagy az általa önként vállalt helyi közügyet érintő önkormányzati
érdekét sérti, és erről az ingatlan fekvése szerint illetékes települési polgármester a megkeresését
követő harminc napon belül értesíti a kormányhivatalt.
A kérelem benyújtása
A kérelmet írásban, a Korm.rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.
Írásban benyújtottnak minősül a kérelem, ha azt postai úton, személyesen átadott irat útján, vagy az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvényben szabályozott elektronikus úton.
A formanyomtatvány a Kormányhivatal honlapjáról letölthető.
Az eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – kivéve a nemzetiségek jogairól
szóló törvény hatálya alá tartozó ügyfeleket – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és
viselése mellett – kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely
közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.
A kérelem részét képező 2. függelék kitöltése, amennyiben irányadó az eljárásra, a 3. függelék
kitöltése pedig minden esetben kötelező. (A függelékeket külön alá kell írni.)
A kérelem mellékletei - külföldi természetes személy esetén a kérelmező érvényes úti okmányának vagy más,
személyazonosításra alkalmas igazolványának közjegyző/konzuli tisztviselő által hitelesített
másolata; - külföldi jogi személy esetén olyan irat, melyből az Fiókteleptv szerinti fióktelepének vagy
kereskedelmi képviseletének azonossága hitelt érdemlően megállapítható; - amennyiben a kérelmező nem személyesen jár el, a meghatalmazott személy (képviselő)
képviseleti jogosultságát igazoló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
meghatalmazás; - olyan irat, melyből megállapítható az ingatlan tulajdonjoga átruházásának szándéka (pl. adásvételi
szerződés, előszerződés); - a megszerezni kívánt ingatlan hiteles vagy – elektronikus úton benyújtott kérelem esetén – Ehiteles tulajdoni lapja (teljes másolat);
- a büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítvány; (nem kötelező)
- az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolás.
Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni, melynek
összege ingatlanonként 50.000.- Ft.
Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve
letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte,
lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásáért 10.000.- Ft igazgatási
szolgáltatási díjat kell megfizetnie.
Az igazgatási szolgáltatási díjat átutalással kell teljesíteni.
Amennyiben az ügyfél egyidejűleg azt is kéri, hogy az általa megszerezni kívánt ingatlan hiteles
tulajdoni lapját a Kormányhivatal szerezze be, ingatlanonként további 3.600.- Ft igazgatási
szolgáltatási díj átutalása szükséges a fenti számlaszámra. Az átutalásról szóló bizonylat közlemény
rovatában fel kell tüntetni a fentieket.
A bizonylato/ka/t a kérelemhez mellékelni kell.
Az eljárás menete
Az ügyintézési határidő 45 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését
követő napon indul.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, valamint az
ügyfél mulasztásának vagy késedelmének az időtartama.
Az engedélyezési eljárás során a Kormányhivatal megvizsgálja, hogy a kérelem és a becsatolt
mellékletek megfelelnek-e a Korm. rendeletben előírtaknak. Amennyiben a kérelem, illetve mellékletei
nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, annak beérkezésétől számított 8 napon belül
hiánypótlási felhívást küld az ügyfélnek. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a Kormányhivatal
az eljárást megszünteti.
Amennyiben a kérelem és a mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, a Kormányhivatal érdemben
vizsgálja, hogy az ingatlanszerzés közérdeket és önkormányzati érdeket nem sért-e, melynek során
megkeresi
a) a külpolitikáért felelős minisztert a viszonosságra vonatkozó adatok vonatkozásában,
(Korm.rendelet 4. § (2) bekezdés)
b) az Országos Rendőr-főkapitányságot; (a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
elfogatóparancs hatálya alatt állás kizárása érdekében)
c) Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Regionális Igazgatóságát, (a Korm.
rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiutasítás, beutazási vagy tartózkodási tilalom kizárása
érdekében)
d) a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóságot, (a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti büntetett
előélet kizárása érdekében)
e) az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterét. (a Korm. rendelet 6. §
(2) bekezdés szerinti önkormányzati érdeksérelem kizárása érdekében)
A Kormányhivatal a megkeresett szervek által megküldött adatok, nyilatkozatok alapján a kérelemről
határozattal dönt, melyben az ingatlanszerzést engedélyezi vagy megtagadja.
Jogorvoslat
A Kormányhivatal határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat ellen a közléstől számított
30 napon belül közigazgatási per indítható a Kormányhivatalnál előterjesztett, de a helyi
Törvényszékhez címzett keresetlevél benyújtásával.
